Kenó - Játéktörténet

Egy kínai kr. e. 200.-ban keletkezett, ősi pergamen tekercs szerint Cheung Leung találta ki azt a játékot, amit ma Kenónak nevezünk. Cheung voltaképpen azért találta ki ezt a szerencsejátékot, hogy így teremtse elő a pénzt a hadserege ellátására. A játék gyorsan siker lett, és elterjedt az egész országban. Később bevételeiből biztosították a Nagy Fal további építésének anyagi alapjait. A játék legkorábbi változata Fehér Galamb Játék néven vált ismertté, mert postagalambokat használtak arra, hogy elküldjék a nagyobb városokban sorsolt Kenó eredményeit a kisebb falvakba, településekre. Akkoriban egyébként számok helyett betűjeleket használtak: egy ősi vers "Az ezer klasszikus betűjel" első nyolcvan betűjelét. A Kenót a XIX. században a Nyugati vasút építésén dolgozó kínai emigránsok vitték be az Egyesült Államokba. A Kenó amerikai, ausztráliai története, szenvedélyes játékosainak tragédiái éles társadalmi és ideológiai vitákat vontak maguk után. Mindez azonban a Kenó népszerűségét, elterjedését nem gátolta meg. E legősibb bukmékeri sorsjátékot ma a világ négy földrészének harminc országában játsszák.

Magyarországon ilyen, bukmékeri típusú számsorsjátékot először a tervezett EXPO látogatóinak szórakoztatására, napi sorsolású számsorsjátékként EXPO-LOTTÓ néven kívántak bevezetni. A terv, az EXPO terv kútba esésével négy év pihenőre kényszerült. Mígnem a Kenó 1996. március 18-án debütált. (Érdekes, hogy e nyolcvan darabos számkészletű számsorsjáték több hasonlóságot is mutat a XVIII. századi magyar lottóval. A Kenó játékban, mint a XVIII. századi lottóban, a játékos szabadon választhatja meg - meghatározott keretek között - megfogadott számainak darabszámát, és nyereményösszege a többi játékostól független, előre rögzített fix nyereményszorzóval képződik.)

A Kenón kétféle segédszelvényen lehet fogadni a napi számsorsolások eredményére. Van a két számtáblát tartalmazó szelvény, s van a kombinációs játékot is lehetővé tevő. Lehet az alapár 2, 3, 4, vagy ötszöröséért is fogadni, természetesen dupla, háromszoros, négyszeres vagy ötszörös nyereményért. A fogadás köthető egy, kettő, három, négy, öt, hat, illetve tizenkét egymást követő sorsolási alkalomra. Megjátszható legalább egy és legfeljebb tíz szám. A legnagyobb nyereményszorzó 1 milliószoros, ami a 10-es játéktípus telitalálatához tartozik. Annak valószínűsége, hogy a megjátszott tíz szám a kisorsolt húsz között lesz 1 : 8 911 711, azaz körülbelül ugyanakkora, mint a Hatoslottók esetében a telitalálaté.

Az első hazai Kenó sorsolásra 1996 március 18.-án 700 000 alapfogadás érkezett, majd sorra dőltek a csúcsok. Az első héten összesen 2 millió alapfogadással, majd a másodikon 2,5 millió alapfogadással a Kenó megelőzte a Hatoslottót, s rövid idő alatt a játékok népszerűségi listáján a második helyre került. A növekedés, a nyári uborkaszezont leszámítva, még sokáig dinamikus volt. Az 1996. év kilenc "Kenós hónapja" alatt 68 millió alapfogadást tettek meg. Az eddigi legnagyobb heti forgalom 1997. 3. játékhetében volt, öt sorsolásra összesen 3 millió 014 817 alapfogadás érkezett be.

Az év augusztus 6-án született az első 10/10-es telitalálatos. Valaki egy budapesti OMV benzinkútnál fizetett be tíz sorsolásra. Az 1,3,5,8,9,12,13,16,48,71 számsorának mindegyik eleme benne volt a 6-án este kisorsolt 20 szám között. Mivel a játékos 60 forintos alaptéttel tette meg fogadássorozatát így "csak" 60 milliót nyert. 1997. július 22-én viszont már 210 millió forintot nyert az a fogadó, aki 3-szoros téttel (akkor 70 Ft volt az alapjáték ára) és jó számokkal fogadott.

A Kenó sorsolására 1996. március 18.tól 2002. július 1.éig egy francia, rulettasztal-szerű szerkezetet használtak. A Kenó-rulett cilinderén a 80 db szám egymás melletti elhelyezkedését naponta újrasorsolták. A forgó Kenó sorsoló-berendezésben 20 db számozatlan, pattogó Kenó-golyó véletlenszerűen foglalt el a 80 rekesz közül 20-at. 2002. július 1.-e óta a három lottóban és a Jokerben megszokott, számozott golyók egymás utáni kisorsolásával történik a napi Kenó sorsolás.

A kezdeti, heti ötszöri sorsolás 1999-ben heti hatszorira bővült. Akkoriban heteken át tartott a "szombat esti Kenó-láz". A Kenó napjaink hazai szerencsejáték-forgalmából egyre kisebb részesedést tud csak megtartani, de így is az ötödik legnépszerűbb szerencsejáték a három lottójáték és a Tippmix mögött. A Kenó elnevezés a boldogság, beteljesülés értelmet hordozza - s ez akár jó előjelként is értelmezhető a jövőjét illetően.

2004. szeptemberétől már vasárnap is tartunk Kenó sorsolást, sőt a Kenó a Jokerral együtt is megfogadható.